Nagyboldogasszony Római Katolikus Templom

Az alsószölnöki Templomot Batthyány Alajos építtette 1815-ben, s 1816-ban Somogy Lipót püspök szentelte fel. A plébániát Batthyány Alajos özvegye, Szapáry Terézia grófnő alapította, 1821-ben.

Előbb az 1764-ben szintén az egyik Batthyány grófnő által Kisboldogasszony tiszteletére emelt oltárfülkénél, kápolnánál imádkoztak a hívek, s a rábaszentmártoni anyaegyház templomába jártak misére. A kápolna Mária-szobrát a templom oltárára emelték. Amikor a templomba a mostani főoltár bekerült (1889.) e szobrot a Szeplőtelen Fogantatás egy kisebb, most is a főoltáron levő szobrával cserélte fel Persa Iván plébános (1887-1894.), aki azt egy Grazban élő művészbarátjától hozta. Ekkor a régi Mária-szobrot a templom előtt levő füves téren helyezték el.
1881-ben Karlovitz László özvegye, Techet Mária két nagyméretű festményt ajándékozott a templomnak annak emlékére, hogy három fiát itt keresztelték meg. Az orgona renoválásakor (1882.) derült ki, hogy egy Georg Mitterreytter nevű mester készítette 1724-ben Grazban. 1901-ben új orgonát vettek a környékbevli értelmiség (ügyvédek) adományaiból. 1903-ban kifestették a templomot, amiről a Szent-Gotthárd című újság is tudósított. 1912-ben Szakovics József plébános restauráltatta a templomot és a paplakot. Kósz Vince plébános idejében (1925.) vettek két harangot, melyre a pénzt Reinik Alajos kereskedő gyűjtötte. Tóth Márton németül is tudott. Ő jegyezte be a Historia Domusba, hogy a község lakói valamikor hat család kivételével szlovének voltak. A negyvenes években sokan németeknek vallották magukat. Ennek okát a plébános abban látta, hogy a silány föld miatt a vagyontalan lakosság megélhetését másutt volt kénytelen biztosítani, többek között németországi idénymunkán. 1949-50. közötti egy év alatt Török Béla plébános az egész falu lakosságát bevonta a templom felújításába. 1959. február végén Hendler Teréz volt alsószölnöki lakos, aki már húsz éve elment Amerikába, 100 dollárt küldött, hogy a templom számára miséző kelyhet vegyenek. A kehelybe belevésették a nevét. A templom tornyán lévő bádog gömböt 1961-ben a harkályok úgy kilyuggatták, hogy majdnem leesett a rajta lévő kereszttel együtt.
A templom védőszentje Gyümölcsoltó Boldogasszony. A plébániai anyakönyvezés 1817-ben kezdődött. A templom mellett áll a világháborúban elesett 13 alsószölnöki hősnek a nevét megörökítő hadiemlék. A templomban kezdetben szlovénul, később németül is miséztek, az újabb időkben pedig csak magyarul. Alsószölnök huszonkét plébánosa közül a két leghíresebb szlovén lelkész: Kossics József költő, nyelvész, történész és néprajzkutató, valamint dr. Lenarsich Imre fotóművész.
A templom 2001-ben felújításra került.



Keresztek, szobrok

A volt malom felé vezető út mellett, a 124. szám alatti telken álló kőkeresztet Glanz Mihály állíttatta 1959. szeptember 6-án „a háborúban elveszett Mihály és Ferenc” fiai emlékére.

A templom előtti, kőből faragott Mária-szobor az 1764-ben épült oltárfülkéből, kápolnából való. 1889-ben került a mai helyére. A felette lévő tetőt helyi iparosok az 1925-30. években készítették.

A templom mellett található az I. világháborús emlékmű.

A templommal szemben, a plébániaház mellett áll Szent Flórián szobra, melyet 1930-ban állíttatott Zsidó Miklós és családja.

A 26. számú ház előtt álló vasrácsos kerítéssel körülvett kőkeresztet Wugrinetz István és családja állítatta 1947-ben. A novemberi szentelésen szerepelt először az alsószölnöki énekkar. Latinul és magyarul énekeltek.

A Potecz Ferenc 36. sz. alatti lakos tulajdonát képező kőkeresztet, mely vasrácsos kerítéssel van körülvéve, Szorger Antal állítatta 1913-ban. Felirata szlovén és német nyelvű. A márványból készült Máriát 1998-ban még márványból készült pünkösdi rózsák vették körül.

A megszűnt régi temető közepén is áll (1964 óta) egy kőkereszt, melynek fenntartója Kovács Ferenc családja. A mai temető kőkeresztjét a vihar ledöntötte, helyette a község 1949. szeptember 2-án újat állíttatott. A falu végén lévő, legújabb kovácsoltvas-kereszt helyén állt a falu legrégibb fakeresztje. 1907-ben állíttatta Kozár Ferenc és neje Moháp Anna.

Nagyboldogasszony Római Katolikus Templom	I. világháborús emlékmű
Szent Flórián szobor	Szűz Mária szobor